Farsangi fánk |
A Farsangi időszak
vízkereszttől húshagyó keddig terjedő
időszak, melynek kezdete országról országra
kissé eltérhet. A lényeg, hogy a karácsonyi és a húsvéti ünnepek, és böjtök
közötti időszakot a farsangi bálok, a mulatozások, a
lakomák, vidámság és bulizás tölti ki. A farsang nem vallási ünnep, alapvetően
népszokásokra épít . A velencei karneváltól a mohácsi búsójárásig egy a lényeg
: a télűzés és az idő bolondos
múlatása.
Fánkevés története
Fánkot
vagy annak elődjét már az ókorban is ettek a rómaiak és az
egyiptomiak, a hannukkai fánk pedig az olaj szimbolikus jelentőségét
hordozza.
Magyaroszágon
a fánkevés és a farsangi időszak összekapcsolódásának története a középkorig vezethető
vissza és valószínűleg olasz és német hatásra honosodott meg. A
fánk eredetéről nem egy városi legenda kering. Az egyik
szerint egy bécsi pékség előtt kígyózó sorok türelmetlen vásárlói úgy
feldühítették a pékasszonyt, hogy nagy kapkodásában a kenyértészta egy kis
darabját miközben a nyújtóasztalra dobta volna, elvétette a dobást és így az
egy forró olajjal telt üstben landolt.
Funky fánk
Mint
a gasztronómia területén sokszor itt is igaz a mondás: ahány fánk, annyi szokás!
Sütnek fánkot a franciák (beignet), a portugálok, a spanyolok, a németek, az osztrákok
, az olaszok , a csehek, a hollandok sőt a skandinávok is. Az amerikaiak donutja
pedig behozta a fánkot a gyorséttermekbe.
Sülhet bő olajban, de akár sütőben
speciális formákban (tolófánk, donut)
Tésztája élesztős kelt tészta, élesztő
nélküli könnyű tojásos tészta (csörögefánk), kevert túrós,
mazsolás ricottás vagy akár égetett tészta (képviselőfánk,
profiterole)
Alakjuk lehet szögletes (beignet), rombusz
(csöröge/forgácsfánk), lapított gömb, golyócska (portugál, olasz fánkok), gyűrű
(amerikai donut) és még megannyi más.
A töltelék nélküli talán a gyakoribb, de van töltelékkel gazdagított fánk is, ebből
talán a bécsi lekváros a legismertebb.
Farsangi fánk
Míg Kugler 19. sz.
végén kiadott Házi Cukrászat c. könyvében még 28 féle fánkrecept található,
addig ma itthon ha azt mondod farsangi
fánk, mindenki a klasszikus, ún. szalagos fánkra gondol, mely édes, tojássárgájával
dúsított, élesztős kelt tésztából készül, és elkészítéséhez nem
árt egy kevés gyakorlat.
A szalag titka
Kezdő
konyhatündérek és a konyhát távolról elkerülők számára
nyilván talány, mi ez a titokzatos szalag, mely körülöleli a fánkot. Nem elég,
hogy hosszú ideig huzatmentes, meleg helyen kel a tészta, de szaggatás után is
letakarva kell dédelgetni. Miután nem túl forró olajba óvatosan belehelyezed, a
fánkok hirtelen megnőnek és amikor megfordítod őket,
akkor is, így a középső, vékony sáv kiemelkedik a sistergő
olajból és világos marad.
Leginkább nagy
mennyiségben, és nagyméretű lábosokban, sok olaj vagy zsír
felhasználásával készül, ezért azt javaslom, hogy először
egy egyszerűbb receptet próbálj ki!
Fáradt olaj
Egy
környezettudatos háztartásban nyilván eszedbe sem jut, hogy a lefolyóba öntsd
az elhasznált olajat, de akkor mi legyen vele? Magyaroszágon is elérhető
egy klassz környezettudatos szolgáltatás, csak parkolj le az egyik benzinkútnál
és kérj egy használt sütőolaj tárolására alkalmas kannát, amit
legközelebbi alkalommal visszavesznek. Ha nincs ilyen a közeledben, akkor is gyűjtsd
külön flakonban, és gondoskodj arról, hogy ne terhelje a környezetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése