szerda

Nem halászlé, de konzerv

A kevés húsfogyasztás ötlete bizonyára már régen kísért, mert találtam egy könyvet a polcomon, ami már csaknem 20 éve ott figyel: Sarah Brown : Ezerízű vegetáriánus szakácskönyve. Lapozgattam már nagyon sokszor, de olyan nagyon vegetáriánusak a receptek (nem sértésnek szánom!) és a fotók nem vonzóak. Mégis megakadt a szemem egy nagyon nagyon lusta recepten, és a végeredményt mindenképp megosztom, bár rá kellett jöjjek, hogy ez a kaja sem egy fotómodell!
Szóval ez nem halászlé. Talán a csicseriborsó egy részét nem kell összeturmixolni, és akkor jobban mutat.


A leves:


  • 10 ml olíva olaj
  • 1 fej finomra vágott hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ek őrölt mandula (én diót tettem bele)
  • 2 kk massala
  • ½ kk szárított chili
  • 1 kk őrölt koriander
  • 1 kk kurkuma
  • 1 ek frissen reszelt gyömbér
  • 1 főtt csicseriborsó (400 ml konzerv)
  • 1 doboz hámozott, darabolt paradicsom ( 400 ml konzerv)
  • 0,5 l zöldséglé
  • Só, bors

A tálaláshoz :

1 szál újhagyma/snidling

Az előkészítés során az alábbi sorrendet követtem:
1.      Az olajon megfonnyasztom a hagymát, hozzáadom a fokhagymát, és a többi száraz fűszert, és 1-2 percig pirítom.
2.      A lecsöpögtetett csicseriborsót ráöntöm a fűszerekre, hozzáadom az őrölt mandulát/diót, ráöntöm a paradicsomkonzervet, és felöntöm a zöldséglével. Egy kis darab gyömbért beledobok.
3.      25-30 percig főzöm. Ha elkészült friss gyömbért reszelek rá.
Megjegyzés: a curryket és fűszeres krémleveseket pár órával fogyasztás előtt készítem, hogy az ízek jobban öszeérjenek.
Fortély : a friss gyömbérdarabot nyugodtan tegyük be a mélyhűtőbe. Ha szükség van rá, fagyott állapotban sokkal könnyebb reszelni, és nem fonnyad meg.


Levesek ebben a blogban itt.


hétfő

Spenót franciául - quiche






A spenót és egyéb zöldségfélék legnagyobb ellensége szerintem távolról sem a gyerekek, hanem a férfi! Igen, a férfi az, aki ezt nem tartja élelemszámba. Ha már fűre gondolnak, akkor inkább a fűnyírás, vagy valami egészen más jut eszükbe. Lehet, hogy erre kellene egy mozgalmat indítanom: hogyan szerettessék meg a nők otthon a zöldségféléket?! Én kérem szépen a zöldségek elkötelezett híve vagyok, már már fanatikus, ámbár húsfogyasztó. Igenis szeretném, ha a zöldségeket egy lapon emlegetnénk a pörkölttel, és boldog lennék, ha egy átlag magyar legalább 1-2 napot egy héten húsfogyasztás nélkül vészelne át.

A mediterrán, a közel és távol-keleti népek nagyra értékelik ezt leveles zöldet. Fogyasztják nyersen is, de a megkedveltetés legelfogadottabb fajtái a különféle lepények, piták, szendvicsfélék. Ez egy olyan verzió, melyet kell, hogy szeressenek a férfiak. Egyébként is sör mellé kíváló!


Tészta :

18,5 dkg liszt
10 dkg hideg vaj
2-3 ek jéghideg víz


Töltelék:

25-30 dkg friss zsenge spenót
1 nagy fej édes fehér hagyma
2 egész tojás
8-10 dkg krémsajt v. 1 doboz tejföl
egy marék pirított dió
olíva olaj, kis vaj
szerecsendió



Elkészítés:


  1. A lisztben elmorzsolom a hideg vajat, és a vízzel gyorsan, kevés gyúrással összeállítom a tésztát. 30 percre hűtőbe teszem.
  2. Spenótot blansírozom, lecsöpögtetem.
  3. Hagymát olaj-vaj keveréken megpárolom, sózom, lehűtöm.
  4. Tojásokat a krémsajttal krémesre keverem.


Tészta sütése:

  1. A sütőt 180ºC-ra felmelegítem, és közben vékonyra nyújtom a tésztát, és kibélelem  a 25 cm-es piteformát. 15 percig elősütöm, majd kiveszem.
  2. Az előkészített és közben lehűlt spenótot és hagymát egyenletesen elosztom a tésztán, sózom, borsozom és reszelek rá szerecsendiót. Mielőtt ráöntöm a krémes tojásos masszát, megszórom pirított dióval, és visszahelyezem a sütőbe.
  1. 180 ºC-on 20-25 perc alatt készre sütöm.


Megjegyzés: a töltelék mennyisége ízlés szerint növelhető, akár duplájára is. Ez a mennyiség egy kb 1cm magas lepényre elegendő. Szerintem langyosan a legfinomabb.

Fortély: a megtisztított spenótot egy szűrőben forró vízzel leöntöm, és ráteszek egy fedőt. Így pár perc alatt megpárolódik a saját gőzétől, anélkül, hogy vízben főzném.

Görög spenótos pite: Spanakopita
Hús nélküli ételek ebben a blogban itt.
Levesek ebben a blogban itt.

kedd

Narancsos brokkoli - No meat today









Nyárias saláta télen

Azt hiszem mindenkinek elege van a télből. No ilyenkor nem a havon szikrázó napsütésre gondolunk, és nem is a Balatonon elegánsan korcsolyázó fiatalokra. A tükörben fakó arcbőrünk tekint vissza, ruhatárunk többségben barna, fekete, sötétszürke színekben “pompázik”. A neten az akciós repülőjegyek délkelet ázsiai rovatában kutakodunk szorgalmasan. Pálmafákat, és türkíz tengert vizualizálunk, szinte friss ananászlé ragad az ujjainkhoz. Vágyunk mindenre, ami színes, ami friss. Fújjon végre a szél, és legyen meleg kérem szépen!

Szerintem jó ötlet egy kis tavaszi tisztításra. A húsfogyasztás mérséklésére ösztönözhetnek e pompás színek.

A salátához

·        rukkola
·        párolt brokkoli
·        narancsszeletek (supreme)
·        szeletelt újhagyma
·        olívaolaj ( extra szűz)
·        pirított dió
·        1-2 szelet félig olvasztott camembert sajt

Összeállítás:

  1. Egy nagyobb lapos tálba szétterítem a rukkola salátát.
  2. A marék diót egy vastag talpú serpenyőben addig pirítom, amíg a héja el kezd leválni. (ne várjuk meg, hogy barnulni kezd)
  3. A brokkolit pár perc főzés után leöblítem hideg vízzel. Szükség esetén kisebb darabokra vágom.
  4. A narancsot meghámozom, és supreme szeleteket vágok belőle.
  5. Fél karika camembert sajtot 20 sec. alatt mikróban megmelegítek.
  6. A rukkolasalátára rakom az összes hozzávalót, meglocsolom olívaolajjal, és a narancs maradékátból ráfacsarom a levét. Pici sózom.
Megjegyzés: Fenti alkotórészeket variálhatjuk, bár ezek nagyon jól megférkőznek egymással. Mennyiségeket nem írtam, mert ez tényleg szubjektív. Én pl. 2-3 adagot eszem salátából.
Fortély : a brokkolit forró, lobogó vízben pár percig főzöm vagy párolom, és azonnal hideg vízzel leöblítem, hogy ne puhuljon tovább. Így marad szép zöld.

hétfő

Mandulás csokitorta avagy az ideális desszert keresése


A torták és elegáns könnyű desszertek világa az olyan kellemesen kifinomult. Régi porcelánok, vagy letisztult, modern design, kávéillatfelhő kíséri. Hmm. Esetleg egy jó konyak vacsora után?

Nem vagyok édesszájú, ez nekem a nagy szerencsém, de nagyon szeretem a desszerteket. Viszont elkészítésükben nincs nagy tapasztalatom, sem irodalmam hozzá, ezért hát kísérleti fázisban van az ideális desszertlap kialakítása.

Talán nem is baj, ha nincsenek sablonok, így lehet szabadon gondolkozni. A technikát úgyis meg kell tanulni, nincs mese. Kellene egy nagy cukrászkönyv, de konkrét receptekre nem vágyom jelenleg. Póbálom a saját ízlésvilágom szerint alakítani a kreációkat.

Az ideális desszertben

·        Kevés a cukor
·        Kevés a vaj/tejszín
·        Kevés a liszt
·        Nincs sütőpor, zselatin, egyéb mesterséges adalékanyag
·        Nem pohárkrém


A fentieknek megfelel a könnyű tészta, könnyű krém 50-50 % arányú házasítása, könnyű krém/mousse gyümölcsökkel. Mindenképpen legyen benne vagy gyümölcs vagy étcsokoládé.

Ezeknek talán megfelel a hétvégi torta, ami ráadásul szép is lett, még így is , hogy a díszítés tulajdonképp elmaradt.


A tészta:

3 tojás (sárgája különválasztva a fehérjétől)
8 dkg cukor
10 dkg darált fehér mandula
3 ek liszt
1 kk sütőpor
pici só

A krém:

2 t.sárga
5 dkg cukor
10 dkg étcsokoládé
1,5 dl erős fekete
100 ml friss tejföl (Cserpes) 
150 ml friss tejszín
1 tk agar agar


A tortaalap előkészítése során az alábbi sorrendet követtem:
1.      A mandulát 1 ek liszttel finomra őrölök. Belekeverek még 2 ek. lisztet és 1 kávéskanál sütőport.
2.      A cukor egyik felét a tojások sárgájához adom, a másik felét a fehérjékhez. Mindkettőt nagyon habosra felverem.
3.      A keményre felvert fehérjékhez finoman hozzákeverem a krémesre kevert tojássárgákat és a mandulalisztet.
4.      22 cm-es tortaformába öntöm és 175 ºC – os sütőben 25-30 perc alatt készre sütöm. Rácson teljesen kihűtöm.
A krémet az alábbiak szerint készítem
1.      Vízfürdő felett habosra keverem a cukrot a tojások sárgájável, hozzáadom a kávét és krémesre sűrítem.
2.      Megolvasztom a csokoládét és hozzáadom a krémhez, amit időközben hideg vízfürdőbe állítok.
3.      Amikor a krém teljesen lehűlt, hozzákeverem a friss tejfölt(!) és a habbá vert tejszínt. Pici zselatin/habfix/agar-agar került hozzá a biztonság kedvéért.
A torta összeállítása klasszikus, talán ódivatú:
1.      A teljesen kihűlt lapot három részre vágom.
2.   Egy csatos formába helyezem az 1.lapot, majd rá a krém 1/3-a, és ilyetén összeállítom a tortát.


3.  1 éjszakát hideg helyen tárolom. Díszitem. Meleg, de nem vizes késsel szeletelem.
Megjegyzés: Tudom, tudom azt írtam, hogy nem szeretem a zselatint. Nem kell mindent betartani, csak törekedni kell. Én nem díszítettem, és így is szép lett. A tejföltől ne féljünk (én féltem), nem lesz savanyú. Isteni íze lett. 100-szor jobb mint a csirízes, divatos mascarpone. (bocsánat)
 Fortély : a csokoládé olvasztását mindig teljesen száraz edényben végezzük, különben csomós lesz. Vigyázzunk! Nehogy túlhevítsük.

Csokoládés édesség ebben a blogban:

Csokoládés-narancsos
Csokoládés diós

szerda

Kókusztejes karotinbomba







A Makinál eltöltött edzés a késsel állandóan a fejemben van. Nyilván, ha tanulunk valamit, szeretnénk a gyakorlatban hasznosítani. Huú én már mennyi mindent tanultam, nem is tudom..lehet, hogy szintetizálni kéne azt a sok elméleti tudást! Szóval a kés. A gurított forma, az nagyon tetsztett, mert olyan egyszerű, és mégsem jutott eszembe. Ez bosszant engem, mivel én fennen hirdetem az egyszerűségben a nagyszerűség elvét. Sebaj, ezt sem én találtam ki, de most már használom! A megtisztított répát 45 fokos szögben tartjuk és 45 ill 60 fokot forgatva mindig levágunk belőle egy darabot, így minden egyes darab egyforma kierjedésű lesz. Ennek nagy előnye az esztétikán kívül, hogy a darabok egyenletesen főnek, párolódnak, sülnek meg.

Egyszóval faragtam ezeket a gyönyörű répákat, és közben kialakult a fejben a következő leves, melynek alkotórészeit lefotóztam, de az elkészült mű gyorsabban elfogyott, mint ahogy exponálni tudtam volna. Nálunk ez nagyon megy. Dél-kelet ázsia. Nemcsak ízvilágban. (most itt sóhajtottam)


A leves:


  • 2 csésze gurított formára vágott répa
  • 1 csésze darabolt sütőtök
  • 1 banán (csak a kész levesbe kerül bele)
  • 1 szeletelt hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 tk nádcukor
  • 1 ek olaj
  • 3-4 csésze alaplé
  • 1 kis konzerv kókusztej

A fűszerek:


  • 1-2 db lime levél (kaffir)
  • 1 kis darab chili
  • 1 tk reszelt gyömbér


A tálaláshoz :


  • friss koriander
  • thai halszósz

Az előkészítés során az alábbi sorrendet követtem:
1.      A felszeletelt hagymát megfonnyasztom az olajon, majd először hozzáadom a feldarabolt répát, pici cukrot, majd pár perc párolás után a sütőtök, a fokhagymát és a fűszereket. Fedő alatt félig puhára párolom (ez kb.10perc), és felöntöm a zöldség alaplével. Újabb 10 perc alatt készre fő.
2.      A megpuhult zöldséglevesből kiveszem a lime levelet, beleteszem a banánt és krémesre mixelem. Beleöntöm a kókusztejet, 1 tk. halszószt, kis friss reszelt gyömbért, majd a friss koriendert.

Megjegyzés: Chilit ízlés szerint adagoljuk, de szerintem ebbe kötelező elem. Zöldségalaplé természetesen kockából is készíthető. Sóval óvakodjunk! Halszósz nagyon sós, különösen, ha már az üveg alján van csak egy kevés, mint most nálam.
Fortély : a friss gyömbérdarabot nyugodtan tegyük be a mélyhűtőbe így  nem fonnyad meg. Ha szükség van rá, fagyott állapotban pár perc után sokkal könnyebb reszelni.


Levesek ebben a blogban itt.

vasárnap

Körkérdés - nem jóleső comment

Nyilván minden blogger ( most itt persze gasztrobloggerrekről van szó) lelkesedése változó saját blogját illetően. Most szűkíteném a kört az amatőr bloggerre ( amatőr bloggernek tekintem azt, aki kizárólag hobbiból, pusztán saját gondolataitól vezérelve bloggerkedik és max. zsebpénzként számottartható bevétele van a blogból)

Az én lelkesedésem annyira hullámzó, hogy volt idő, mikor felhagytam eme nemes cselekedettel.
Persze, tudom: mindenhez kiemelkedő kitartás kell, és lelkesedés, bárki bármit is mond. De azért azt is valljuk be, hogy mások (leginkább az olvasóink) bíztatása, tanácsai, kritikái igenis nagyon jól esnek, és megsokszorozzák az erőt, a kedvet, az energiát, ami ahhoz kell, hogy nem egyszer este, késő este, vagy nagyon késő este leüljünk a gép mellé, hogy szerkesztgessük a képeinket, írjunk hozzá frappáns, vagy baromira nem szövegeket, címkézzünk, szelektáljunk, és nem utolsó sorban olvassunk, tanuljunk, tervezzünk, szervezzünk, bevásároljunk és főzzünk! Hisz a végeredmény nekik szól.

Néha a barátok,ismerősök részéről nem feltétlenül jóleső megjegyzéseket kapok a blogolással kapcsolatban. Ez egyáltalán nem biztos, hogy magát a blog minőségét érinti. Sőt, lehet, hogy aki megjegyzéseket teszi, az maga nem is olvassa a blogot. Hozzáteszem én nagyon-nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, amit ezúton is köszönök minden kedves olvasómnak, és támogatómnak.

Szóval a kérdésem a következő:


Szoktak-e kellemetlen élményeid lenni a blogoddal kapcsolatban? Minden érdekel, ami érint/megérint Téged. Kiváncsi vagyok. Ismerőseid, barátaid, kollegáid, családtagjaid hogyan reagálnak? Te hogyan reagász erre?


A kérdésemet olyanoknak továbbítottam akikről úgy gondolom, hogy hobbi bloggerek, de olyat is betettem a sorba, aki már könyvet is írt, illetve aki profi cukrász szeretne lenni.:




Arra kérem a felkért kedves blogger társaim, hogy jelezzétek felém, ha megszületett a válaszotok. Én mindenesetre minden egyes bloggernek csak jót kívánok, kitartást, és sok vidám pillanatot és nem utolsó sorban jó sütést, főzést!


Nyárikonyha

hétfő

Alap késtechnika óra a Makifood-nál

Múlt hét pénteken részt vettem egy késtechnika kurzus a Makifood szervezésében. Nagyon lelkesen mentem, és lelkesedésem csak nőtt, mivel megerősödött bennem a tanulási vágy. Maki nagyon helyes, nyugalmat árasztó, és biztonságot sugároz. Könnyű tanulni tőle. Biztos vagyok benne, hogy sokszor fogok utalni a kurzuson tanultakra, ezért most csak egy képes bevezetővel kezdem.

Megtanultuk alapvetően mennyire fontos a kés minősége, mi a kések közötti alapvető különbség (német kések, japán kések). Maki rávezetett a helyes késfogásra, megmutatta hogyan álljunk az asztal mellett, amikor a vágódeszka mellett töltjük az időt. Sok sok apróság, mely nem biztos, hogy fontosnak tűnik, de hát pont ezek azok a kis nuanszok, melynek elsajátításával minőségileg lépünk előre a gasztronómiai tanulmányainkban.

Megerősített Maki abban, hogy a főzés 90%-a az előkészítésen múlik, ezért a kés használata alapvető fontosságú. A kés élezés módjait (nem is tudtam, hogy többféle van) bemutatta, és azt, hogy az asztalon, hogyan helyezkedjen el, hogy mindenki biztosnságban legyen.

A foglalkozás 2 óra hosszáig tart és kb. 10 -12 féle vágástechnikát mutat meg. Természetesen nem azt fogom bemutatni, hogy hogyan kell az alábbiakban bemutatott vágásokat véghezvinni (ehhez el kell menni Makihoz!), hanem azt szeretném, ha látnátok, hogy itthon a saját késemmel, gyakorlás nélkül hogyan sikerült mindaz, amit tanultam.



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails