Diós kenyér mézzel

Nyakadon maradt a tavalyi dió, esetleg túl sok citromhéj halmozódott fel a konyhádban? A konyhai aktivitás egy megállíthatatlan folyamat. Kezdete biztos, hogy volt, de vége ? Nem létezik! Karácsony vagy más ünnepek elmúltával tele vannak a magazinok és internetes oldalak jobbnál jobb tanácsokkal arra vonatkozóan, hogy hogyan hasznosítsuk a maradékot, a morzsát. Nálam egy szem morzsa sem maradt, ellenben egy remek papírforma kimaradt. Nem voltam formában, ezért nem sült benne semmi, amit ezennel próbálok pótolni. Diós kenyér. Hozzáadott cukor nélkül.

Jól jön hozzá:

Almakrém
Narancslekvár
Narancskrém
Narancshéj szirupban

Mézes diós kenyér

Előkészítési idő:      20 perc

Sütési idő :               45 perc + hűtés

Mennyiség:              8 adag

Hozzávalók:

• 200 g darált dió
• 250 g liszt
• 1 tk sütőpor
• 150 g méz
• 200 g vaj
• 2 tojás
• kevés citromhéj
• vanília
• fahéj
• szerecsendió

pezsgős málnaöntet (opció)

100 g cukor

150 ml pezsgő

200 g málna

Elkészítés:

1.    Kimérem a sütőporos lisztet, összekeverem a darált dióval.

2.   A vajat a mézzel és a fűszerekkel megolvasztom. A tojásokat felverem (nem kell habosra).

3.   A diós keverékhez először az olvasztott mézes vajat, majd a tojásos keveréket adom hozzá. Egy spatulával jól összekeverem. Kissé hagyom kihűlni.

4.   Egy hosszúkás kis formába öntöm (nálam süthető papír) és 160 fokos légkeveréses sütőben megsütöm. 15 perc után a  hőmérsékletet visszaveszem 140 fokra. Kb. 45 perc alatt készül el.

5.    Ha teljesen kihűlt, sütőpapírba/fóliába csomagolom. 24 óráig állni hagyom.

A pezsgős málnaszósz elkészítése :

·      A cukrot és a pezsgőt jól elkeverem és pár percig forralom.

·      Hozzáadom a málnát és teljesen lehűtöm. Pépesítem és átszűröm (ez ízlés szerint elhagyható).

Megjegyzés : a főzésben sokszor előfordul, hogy a gombhoz keresed a kabátot. A lényeg, hogy soha ne hagyd abba!

A recept Joanne Harris : A francia piac c. könyvéből adaptálva.

Meghökkentő lasagne

Ha én kereskedő lennék, most elkülönítenék a reklámbüdzsémből egy részt a húsdaráló újrapozícionálására. Egészen más célból kellene ma használnunk ezt az eszközt, mint mondjuk 50 éve, bár az igazi gurmék nyilván soha nem vennének készen darált húst. Ha megteszik, sem árulnák el. Olyan időket élünk, amikor minden napra jut politikai botrány, de komolyabb élelmiszerbortányból is jut kb. hetente egy. (celebek botrányai a perchez viszoníthatóak)

Meghökkentő lasagne

Alcím : élelmiszerbotrányok Európában

A lóhúsos-darálthúsos lasagne botrány dagad már egy ideje (nemzetközi sajtóban lekövethető volt), és csodálkozva vártam, hogy itthon miért is nincs erről szó. Bár tudom, hogy mi csodaország vagyunk, és amit Európában nem tudnak elintézni, azt mi el tudjuk, ami ott botrány, az itt nálunk nem fordul elő. De mégis! Kiderült, hogy az egyik nagy gyorsfagyasztott halakat, zöldségeket és készételeket forgalmazó nemzetközi cég hozzánk is elhozta a lóhúsos lasagne-t. Egy lovakat messziről tisztelő, egy lovakat szerető, esetleg maga is lovagló, egy vegetáriánus, de egyáltalán minden jóérzésű ember még a hír hallatára is elborzad, de többeket hányinger kerülget (én ez utóbbi csoportba tartozom).

Ezt a hírt persze sok oldalról lehet boncolgatni, és persze már teszik is. A4 lapra rajzolgatják a darált hús útját, de tegnap hallottam a TV-ben, hogy nem fért rá. Van egy olyan érzésem, hogy rossz úton járnak, mi pedig – szokásos módon – azt fogjuk tapasztalni, hogy nem lesz meg a felelős. Esetleg rákenik majd a lovakra. Mindenesetre bizonyíték az nincs. 690 kg gyorsfagyasztott lasagne-t fogyasztott el a magyar lakosság és pont úgy jártak, mint R. Dahl Meghökkentő mesék c. sorozatában a Báránysült hentes módra epizódban a nyomozók. Megették a bizonyítékot.

Tanácsok :

Legyél vega! (ezen a blogon "nem hús" címkével sok ételt talász)

Vásárolj megbízható hentesnél.

Darálj otthon húst!

Cseresznyés kalács

Pralinélázban ég az ország. Hihetetlen jó üzlet ez a csokigyártóknak, pralinéforma árusoknak, pralinétanfolyamot szervezőknek. Én mégsem készítek pralinét és ennek számos oka van. Valamikor többször megfordultam Belgiumban, és mindig küönféle híres pralinémárkákkal fémjelzett , színes selyemszalaggal átkötött papírdobozokkal jöttem haza, dugig pralinékkal. Már akkor megállapítottam, hogy nem az én világom ez a kakaóvajtúlsúlyos édesség és valószínő telítődtem vele egy életre. Másik oka, hogy nem gyártok pralinét az az, amiért diófákat sem telepítek, ha 10 dkg dióbélre van szükségem. Folytathatnám, de még megsértek valakit, ami távolról sem volt szándékomban.

Én a gyümölcsös, kevésbé édes desszerteket, süteményeket kedvelem, amit eddig sem rejtettem véka alá. A cseresznyét és meggyet nyáron dömpingszerűen frissen fogyasztjuk, akár párossával a fülünkre is akaszthatjuk, télen viszont előszedhető a frigóból. Nekem egy jobb évjáratból van, garantáltan organikus minőség. Saját forrás.

Cseresznyés kalács

Előkészítési idő:      20 perc

Sütési idő :               35 perc 

Mennyiség:              8 – 10 adag

Hozzávalók :

Omlós kelt vajas tészta

• 200 g liszt
• 25 g keményítő
• 100 g vaj
• 20 g porcukor
• 1 tojássárga
• 10 g friss élesztő
• 100 ml tej
• só

Cseresznye/meggy töltelék

• 3 csésze magozott cseresznye v. meggy
• 1 ek cukor
• 1 tk kukoricakeményítő
• fahéj
• sok citromhéj

Elkészítés

1.    A friss gyümölcsöt kimagozom. (A fagyasztott gyümölcsöt félig kiolvasztom, akkor magozom ki.)

2.   A tésztát szokásos módon elkészítem. A lisztben elmorzsolom a vajat és a porcukrot, majd a közepébe öntöm az élesztős, tojásos folyadékot. Rugalmas tésztává gyúrom. Hidegre teszem.

3.   A gyümölcsöt 1 ek cukorral és 1 tk keményítővel pár percig főzöm. A keményítő leginkább csak akkor kell, ha fagyasztott gyümölcsöt használsz, mert akkor az olvadás során levet enged. Kissé lehűtöm. Fahéj és reszelt citromhéj nem rontja el.

4.   A tésztát hosszúkásra nyújtom, és két oldalról kb. 1 cm-es darabokat vágok egy kés v. derelyevágó segítségével.

5.    A tészta közepére 1 ek zsemlemorzsát v. kekszmorzsát szórok, majd rálapátolom a gyümölcstölteléket. Először a tészta végét hajtom fel, majd két oldalról, mintha hajat fonnék, a töltelékre hajtogatom a tésztacsíkokat. Tojással megkenem.

6.   175 fokos sütőben 35 percig aranybarnára sütöm.

Megjegyzés: Ez egy jópofa, sok gümölcsös desszert. A piténél kissé izgalmasabb és nagyon finom. Teához, nyáron délutáni teraszon/kertben való pilledéshez, de akár vasárnapi reggelire is ajánlom.

FINN KENYÉR 2. - riport

A frissen sült kenyér illatának senki nem tud ellenállni. A  Finn kenyér pékműhelyében ez az illat fogad. Minden hófehér, mintha épp festés után lennél. Két mosolygó hölgy, Johanna és Jaana fogad, akik kitűnően beszélnek magyarul, és rögtön karon ragadnak, és körbemutatják a nagy ablakokkal körbevett, barátságos műhelyt, ahol nap mint nap dolgoznak. Közben persze beszélgetünk, de nem kell túl sokat kérdezni, mert láthatólag nagy lelkesedéssel beszélnek a tavaly beindított új bizniszről.

·      Hogyan lesz valakiből pék, ha tudvalevőleg nem annak tanult? És ami még ennél is édekesebb, hogyan lesz egy, sőt mi több két finn nőből magyar vállalkozó?

·      Johanna: mind a kettőnknek magyar férje van, és nagyon régóta élünk Magyarországon. Finnországban a turizmus-vendéglátás területén dolgoztam, itt Magyaroszágon pedig egy multinacionális cégnél. Amikor anya lettem, rájöttem, hogy valami másra vágyom, egy olyan időbeosztású munkára, ami mellett érte tudok menni a gyerekekért, és egy olyan tevékenységre, amiért lelkesedni tudok. Két dolog nagyon hiányzott : a vendéglátás és a rozskenyér! Az öcsém Finnországban egy önfenntartó, zöld közösségben él, ahol egy pékséget vezet. Innen jött az ötlet: ezt én is szívesen csinálnám.

• Két finn, aki régóta ismeri egymást, vagy hogy van ez? Hogyan kerültetek össze?

·      Jaana: nem, nem ismertük egymást. Én is a férjemmel érkeztem Magyaroszágra. Eredetileg grafikus a szakmám, de aranyrestaurálással foglalkoztam. Minden érdekel, ami kézművesség, jelenleg az ötvös szakmát tanulom. Johanna a vállakozásához társat keresett, és ez arra az időszakra esett, mikor én is nyitott voltam egy új üzlet beindítására. Így találkoztunk.

·      Johanna: még nem volt meg a pékség gondolata, mikor már nagy sikerrel sütöttem elsősorban a család, majd az itthoni finn barátok részére. A karéliai pirog (szerk. csónak formájú rozstészta, melyet sós tejberizzsel töltenek meg) a legközkedveltebb.

·      Nézzünk bele a vevő pénztárcájába! Vagy más is számít? Milyen a magyar vásárló egy finn szemével nézve? Szóval drága-e a finn kenyér?

·      Jaana: A magyarok nagyon árérzékenyek, és erre a válság még rátett egy lapáttal! Viszont az a réteg, akit érdekel, mit fogyaszt és az is talán, hogy hol és hogyan vásárol, ezt hívjátok Tudatos? Vásárlónak – szóval ez a réteg egyértelműen növekszik. Minket pl. már itt a Wekerlén (Wekerle telep, sajátos karakterű, kertvárosias városrész Budapest 19. kerületében. Átalakuló Wekerle) ismernek, visszajáró vásárlóink vannak. Most, hogy több helyen is kaphatóak a kenyerek, reméljük, hogy a számuk növekszik. A kenyeret automatikusan vásárolják az emberek, többnyire ugyanazt. Mi ezért tartunk kóstolókat, mert szerintünk ezeket a termékeket így kell megismertetni!

·      Johanna: míg a finnek a rozskenyeret eszik inkább, a magyaroknak minden ízlik, ami édes, de érdeklődnek az olyan termékek iránt is, ami eltér a megszokott ízvilágtól.

(Intermezzo: közben Johanna felszeletel egy balti hajóst, és a sütőből előkerül a frissen sült fahéjas csiga is) 

·      Mit kell tudni a jó kenyérről? Mi a helyzet az alapanyagokkal?

·      Johanna: A Finn kenyér adalékanyagoktól mentes kenyereket, zsemléket és finom pékárut készít kézműves technológiával. A lisztek nagy része magyaroszági ökológiai gazdaságból származik. A recepteket mind Finnországból hoztam, kerestem az ottani ízeket, a gyerekkori emlékeket.  A rozskenyerünk élesztőmentes, tiszta rozskovásszal készülnek a cipók. A balti hajós egy különleges édeskés, malátával készülő kenyér, amit a finnek füstölt halakohoz fogysztanak. Na például van egy – a cukkorrépa feldolgozás során keletkező – melasztartalmú termék, amit nem sikerült itthon beszereznünk. De egyértelműen ez a törekvés: helyi alapanyagok, helyi előállítás.

·      Egy magyarországi finn mit eszik és hol vásárol?

Lehetőleg piacon vásároljuk meg az alapanyagokat, mivel mindketten szeretünk főzni. Késztermékeket nem veszünk, de persze éttermekbe szeretünk néha járni. Ami leginkább hiányzik az a hal, amiből a finnek igen sokat fogyasztanak, de itt Magyarországon nem mindenhol kapható jó és megbízható minőség. Vannak jó halboltok, de az ázsiai fagyasztott tavihalakat nem veszünk. Jó minőségű heringeket például lehet kapni.

• Az érdeklődő vásárló szempontjából  legfontosabb kérdés: hol kaphatóak a termékeitek?

·      Jaana: saját boltunk nincs, de viszonteladói hálózatunk folyamatosan bővül. Jelen vagyunk több bevásárlóközpontban, bioboltokban és házhozszállítunk! Nagyon fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot a vevővel, hiszen az ő észrevételeik, kérdéseik inspirálnak bennünket a fejlődésre! Kövessetek Bennünket a Finn Kenyér facebook oldalán!

Az interjút készítette és lejegyezte : Nyárikonyha, 2013. Február 5

Finn Kenyér 1. - képriport