A frissen sült kenyér illatának
senki nem tud ellenállni. A Finn kenyér
pékműhelyében ez az illat fogad.
Minden hófehér, mintha épp festés után lennél. Két mosolygó hölgy, Johanna és Jaana fogad, akik kitűnően beszélnek magyarul, és rögtön karon ragadnak, és
körbemutatják a nagy ablakokkal körbevett, barátságos műhelyt, ahol nap mint nap
dolgoznak. Közben persze beszélgetünk, de nem kell túl sokat kérdezni, mert
láthatólag nagy lelkesedéssel beszélnek a tavaly beindított új bizniszről.
· Hogyan lesz valakiből pék, ha tudvalevőleg nem annak tanult? És ami még
ennél is édekesebb, hogyan lesz egy, sőt mi több két finn nőből magyar vállalkozó?
· Johanna: mind a kettőnknek magyar férje van, és nagyon régóta
élünk Magyarországon. Finnországban a turizmus-vendéglátás területén dolgoztam,
itt Magyaroszágon pedig egy multinacionális cégnél. Amikor anya lettem,
rájöttem, hogy valami másra vágyom, egy olyan időbeosztású munkára, ami mellett
érte tudok menni a gyerekekért, és egy olyan tevékenységre, amiért lelkesedni
tudok. Két dolog nagyon hiányzott : a vendéglátás és a rozskenyér! Az öcsém
Finnországban egy önfenntartó, zöld közösségben él, ahol egy pékséget vezet.
Innen jött az ötlet: ezt én is szívesen csinálnám.
- Két finn, aki régóta ismeri egymást, vagy hogy
van ez? Hogyan kerültetek össze?
· Jaana: nem, nem ismertük egymást. Én is a férjemmel érkeztem Magyaroszágra.
Eredetileg grafikus a szakmám, de aranyrestaurálással foglalkoztam. Minden
érdekel, ami kézművesség, jelenleg az ötvös szakmát tanulom. Johanna a
vállakozásához társat keresett, és ez arra az időszakra esett, mikor én is
nyitott voltam egy új üzlet beindítására. Így találkoztunk.
· Johanna: még nem volt meg a pékség gondolata, mikor már nagy
sikerrel sütöttem elsősorban a család, majd az itthoni finn barátok részére. A
karéliai pirog (szerk. csónak formájú rozstészta, melyet sós tejberizzsel
töltenek meg) a legközkedveltebb.
· Nézzünk bele a vevő pénztárcájába! Vagy más is
számít? Milyen a magyar vásárló egy finn szemével nézve? Szóval drága-e a finn
kenyér?
· Jaana: A magyarok nagyon árérzékenyek, és erre a válság
még rátett egy lapáttal! Viszont az a réteg, akit érdekel, mit fogyaszt és az
is talán, hogy hol és hogyan vásárol, ezt hívjátok Tudatos? Vásárlónak – szóval
ez a réteg egyértelműen növekszik. Minket pl. már itt a Wekerlén (Wekerle telep, sajátos
karakterű, kertvárosias városrész
Budapest 19. kerületében. Átalakuló Wekerle) ismernek,
visszajáró vásárlóink vannak. Most, hogy több helyen is kaphatóak a kenyerek,
reméljük, hogy a számuk növekszik. A kenyeret automatikusan vásárolják az
emberek, többnyire ugyanazt. Mi ezért tartunk kóstolókat, mert szerintünk
ezeket a termékeket így kell megismertetni!
· Johanna: míg a finnek a rozskenyeret eszik inkább, a
magyaroknak minden ízlik, ami édes, de érdeklődnek az olyan termékek iránt is, ami eltér
a megszokott ízvilágtól.
(Intermezzo:
közben Johanna felszeletel egy balti
hajóst, és a sütőből előkerül a frissen sült fahéjas csiga is)
· Mit kell tudni a jó kenyérről? Mi a helyzet az alapanyagokkal?
· Johanna: A Finn kenyér adalékanyagoktól mentes kenyereket,
zsemléket és finom pékárut készít kézműves technológiával. A lisztek nagy része
magyaroszági ökológiai gazdaságból származik. A recepteket mind Finnországból
hoztam, kerestem az ottani ízeket, a gyerekkori emlékeket. A rozskenyerünk élesztőmentes, tiszta
rozskovásszal készülnek a cipók. A balti hajós egy különleges édeskés,
malátával készülő kenyér, amit a finnek füstölt halakohoz fogysztanak. Na
például van egy – a cukkorrépa feldolgozás során keletkező – melasztartalmú
termék, amit nem sikerült itthon beszereznünk. De egyértelműen ez a törekvés:
helyi alapanyagok, helyi előállítás.
· Egy magyarországi finn mit eszik
és hol vásárol?
Lehetőleg
piacon vásároljuk meg az alapanyagokat, mivel mindketten szeretünk főzni.
Késztermékeket nem veszünk, de persze éttermekbe szeretünk néha járni. Ami
leginkább hiányzik az a hal, amiből a finnek igen sokat fogyasztanak, de itt
Magyarországon nem mindenhol kapható jó és megbízható minőség. Vannak jó
halboltok, de az ázsiai fagyasztott tavihalakat nem veszünk. Jó minőségű
heringeket például lehet kapni.
- Az érdeklődő
vásárló szempontjából legfontosabb
kérdés: hol kaphatóak a termékeitek?
· Jaana: saját boltunk nincs, de viszonteladói hálózatunk
folyamatosan bővül. Jelen vagyunk több bevásárlóközpontban, bioboltokban és
házhozszállítunk! Nagyon fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot a vevővel,
hiszen az ő észrevételeik, kérdéseik inspirálnak bennünket a fejlődésre!
Kövessetek Bennünket a Finn Kenyér facebook oldalán!
Az
interjút készítette és lejegyezte : Nyárikonyha, 2013. Február 5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése