Fűszerkeverékek. Irány Mexikó!

A mozsár egy kissé férfias eszköz, bár ennek ellentmond, hogy gyermekkoromban kizárólag a gyógyszertárban láttam, amint anyuék mindenféle porokat őrölnek, és fehérebbnél habosabb krémeket kutyulnak. Gondolom a tudatalattimban ez is segít engem a főzés-konyha tengelyén az eligazodásban. Semmitől nem rettenek meg. Ok. Néha azért igen. Szóval a mozsár egy férfi eszköz, és ezt az is mutatja, hogy egy férfitól kaptam ajándékba. Sokáig lapult kartondobozában, és végül nem is én bontottam ki.

Biztos,  Ti is vagytok úgy, hogy valamitől idegenkedtek, de ha elkezditek használni, akkor rákattantok. Ez lett a sorsa a gránitmozsaramnak és értelmet nyertek sorra a szárított fűszereim. Viszont egy dolog kukába ment: a zacskós fűszerkeverék!

Mozsarakról mindent

Görög grill fűszerkeverék

Grillezz húsgombócot!

Csirkefajitas, a mexikói szendvics

Biztos sok híres médiaszakácstól hallottad már azt a tanácsot, hogy tarts a konyhádban frissen szárított, jó minőségű fűszereket, amit persze tarts távol a fénytől! Ezek nagy előnye, hogy álatalában olcsóbbak, és sót egyáltalán nem tartalmaznak. Ha utazol, akkor mindig hozz valami helyi fűszert, de NE keveréket. Ha van kerted, akkor már úgyis rájöttél, hogy bizonyos zöldfűszernövények baromi jól száríhatók, és utána rakd őket papírzacskókba. A címkézést NE feledd, mert akármennyire is hiszed, hogy emlékezni fogsz, nem fogsz.

Mexikói fűszerkeverék

Hozzávalók:

·      Fokhagyma (lehet por is, vagy pehely)

·      Oregánó

·      Fekete bors

·      Chilipehely

·      Római kömény

·      Paprika v. cayennebors

·      Koriander

Elkészítés :

A római köményt és a koriandermagot kissé megpiríthatod, úgy még aromásabb lesz.

Az arányokat döntsd el magad. Először kezdj kis adaggal. (Én mindegyik fűszerből 1 csapott teáskanálnyit tettem bele. )

Alaposan őröld meg a mozsárban. A finomsága is Tőled függ.

Megjegyzés : folyt. köv.

München. Sör. Perec. Piac.

a pereceet a Dallmayr pékségében vettem

München nevére a többségnek a sör és vele együtt az Octoberfest ugrik be. Bevallom elég sok országban jártam már, de pont ez kimaradt. Octoberfestre továbbra se vágyom, de azért arra sem gondoltam, hogy egyszer télen fogok ide eljutni. Február végén csak sejteni lehet, hogy milyen nagy élet van itt, és szinte hallani lehetett a tereken lelkesen sört hörpölő tömeget. Igen. Én ide visszavágyom, méghozzá egy szép májusi hétvégén, és szeretnék a Viktuallenmarkt-i sörpadokon üldögélni és csak úgy szemlélődni. Hogy mit ennék? Perecet biztosan és persze sört is innék hozzá. Talán sajtot is ennék, meg finomra szeletelt sonkát, nem beszélve a híres fűszeres kolbászkákról. Addig is szemlélődjetek és, ha arra jártok, hát egyetek egy perecet!

A Dallmayr név a kávékedvelők körében ismerősen csenghet. Azt lehet, hogy nem tudja mindenki, hogy a híres kávéház előde már az 1700-s években működött. Akkor azonban nem Dallmayrnak hívták és még nem is foglalkoztak kávéval. München története szorosan összefügg a kereskedés és a piac történetével, mivel a város tulajdonképpen egy nagy piacként működött. A Dallmayr nevet a kereskedőház 1870-ben Alois Dallmayr-ról kapta. 1912-ben már 70 alkalmazottal működött a fényűzően elegáns bolt.1931-ben a gazdasági válság következtében a kereskedőház is új utakat keresett és így került egy fiatal, 19 éves brémai kávészakértő a házhoz. Werner Wille külön kávérészleget alakított ki, ahol a tengerentúlról importált kávét frissen pörkölték. A háborút követően, az 50-s években lassan újraindult a ház élete, mely mára Európa meghatározó kávékereskedő háza. 

Narancsjam. Most van szezonja!

Érdekes viszonyom van nekem ezzel a narancsjam-mel. Talán tudjátok már rólam, hogy mediterrán “fan” vagyok és a szezonalitás híve. Szeretem a dolgokat ott enni, ahol teremnek, és nem bírom az adalékanyagokat. Ennek ellenére még sosem ettem jó narancslekvárt v. jam-et pl Görögországban, de még Olaszországban sem. Egy olyan országban - ami nem a napsütéséről híres, ámde jam-jeiről annál inkább – ettem diák koromban először narancslekvárt (jam-et). Ez pedig nem más, mint Anglia. Ha Londonban jártam nem fordulhatott elő, hogy egy-két jófajta lekvárt ne hoztam volna. Az üvegeket szorgosan megőriztem, mert hát a tipográfiában és a színek harmoniájában is otthon vannak a szigetlakók. Van Selfridges, Fortum&Mason és persze Harrods-os üvegem. Eddig sosem került bele narancslekvár. Hát most íme!

Narancsjam. Természetesen.

Befőzésről 1. rész

Befőzésről 2. rész

Citromjam

Hozzávalók 6 kis üveg (220ml):

·      2 kg kezeletlen narancs (nálam 7-8 nagy db)

·      250 ml víz

·      400 g finomítatlan nádcukor

·      1 citrom leve

1.    A narancsokat megmosom, megtörlöm, és egy zöldséghámozóval olyan vékonyan hámozom le héját, hogy a fehér része ne kerüljön bele. (Több lesz, mint gondolnád. Kb. a felét más célra is felhasználhatod. Pl. kandírozott narancshéj, szirupos narancshéj, vagy egyszerűen csak lereszeled, és beteszed a fagyasztóba)

2.   A narancshéjat egy rozsdamentes tálba teszem, és felöntöm a vízzel és kb. 2 óráig állni hagyom.

3.   A narancsokról egy kés segítségével az összes fehér részt levágom, és vékony karikákra vágom. Egy alacsony, nyeles vastagtalpú lábosba teszem és hozzáadom a cukrot. (A cukor mennyiségéről Te döntesz, ill. a narancsod: használhatsz töbet is.) Félreteszem.

4.   1-2 óra elteltével a beáztatott narancshéjakról leöntöm a vizet, és 2-3-t összefogva, feltekerve nagyon vékony csíkokra vágom. Hozzáadom a cukrozott narancshoz, majd felöntöm egy csésze vízzel.

5.    Kb. 1,5 óráig lassú tűzön főzöm. Én nem kevergettem, csak a végén figyeltem oda. Amikor elég sűrűnek ítéled már, cseppents egy keveset egy hideg üveg felületre. Ha 1-2 perc alatt szilárdul (zselésedik), akkor elkészült.

6.   8-10 percig állni hagyom, majd száraz üvegekbe öntöm. A tetejére belecsempéztem pici vaníliarúd darabokat. Lezárom, és száraz dunsztba teszem.

7.   Amikor teljesen kihűlt, felcímkézem.

Megjegyzés: ha mediterrán országban jártok, mindig hozzatok mandarint, citromot, vagy narancsot!

Amit tanultam: ismét azt, hogy nem kell annyi cukor.