VKF VI - Főétel - Hirtelen sült bélszín Cumberland mártással

Ez pont úgy indult, mint amikor a gombhoz vesszük a kabátot. Az elmúlt két hétben legalább háromszor vettem ribizlit, mert ugyebár lemegy a szezon, és akkor soha többet ribizli. Egy pár napja, hogy gőzerővel gondolkoztam a komlementer ízek mesgyéjén, hát megmondom, leragadtam, mert mindenáron Cumberland mártást akartam a ribizliből készíteni, így hát ehhez kellet húst nézni. Vadhús jó lenne, dehát én azt nem eszem, meg hát itt a nyár, hogy néz az ki. A múlt héten kacsa volt a piacon, gondoltam, veszek egy mellett, megsütöm mindkét oldalát, és szép szeletkéket vágok belőle. Kacsa nem volt, és egyáltalán a felhozatal gyér, így ma reggel rohantam egy szupermarketbe, és vettem ezt a 120 g-os bélszínt, és így alakult ki a főétel.
Szalonnába göngyölt hirtelensült bélszín, rózsaborssal, Cumberland mártással, sült burgonyakarikákkal, spenótágyon. A mártásunk édes, savanyú, a bors csípős, mindez nagyon jól harmonizál a vöröshúshoz.

Hozzávalók
120 g-os bélszínszelet fejenként
2 mm-es füstölt szalonnaszeletek
burgonya
friss spenótlevelek(leforrázva)
rózsabors
Cumberland mártás

A húst betekertem a szalonnába, majd hűtőben ültettem kicsit. Egy serpenyőt felhevítettem, és először az oldalát sütögettem, majd az aljt, és a legvégén egy percet a tetejét. Időközben egy kiolajozott tepsin vékonyra szeletelt burgonyákat megsütöttem(ez pár percet vesz igénybe) és elrendeztem a tányéron a spenótleveleken körívesen, és ráhelyeztem a megsült bélszínem. Mellé a bélszín megmaradt zsiradékán megfuttattam a rózsaborsot. A mártást köré öntöttem.